Fiatal focistákkal élvezet a munka!

Ezúttal a Miskolc Steelers csapatával ismerkedhetnek meg olvasóink - szól a hafl.hu, azaz a Magyar Amerikai Football Liga honlapja (korábban mafl.hu) 2012 szeptember végi cikkének bevezetője -, akik idén másodszor vágnak neki a Junior Kupának, ezúttal önálló kerettel. Az interjú készítője, Bachrathy Kornél Szegedi Máté csapatvezetőt-edzőt kérdezte a részletekről.
Az interjú az alábbiakban teljes terjedelmében elolvasható.

- Először, kérlek, mutasd be a csapatot: mióta létezik a Steelers és mióta foglalkoztok külön is a juniorok képzésével, toborzásával?
Szegedi Máté: - Juniorcsapatot már három évvel ezelőtt indítottunk, de a kiöregedések és lemorzsolódások miatt folyamatosan új összetételű csapatokkal kellett nekiindulni az esedékes bajnokságoknak. Legjobb eredményünk: a két évvel ezelőtti veretlen alapszakasz után bejutottunk a rájátszásba az akkori, Nyíregyházával közös csapattal.

- Hány fő foglalkozik a fiatalokkal, kikből áll az edzői stáb, mely korosztályokkal foglalkoztok?
Sz.M.: - Nálunk három fő foglalkozik a csapattal összességében: Aggod Péter a támadókkal, Varga Zoltán a speciális csapatrésszel és én a védelemmel. Rajtunk kívül szokott még edzéseken segíteni egy-két régi játékosunk, akik értékes tapasztalatot tudnak átadni a fiataloknak. Jelenleg együtt vannak a 14-19 évesek, de tervezzük, hogy októbertől külön bontjuk a fiúkat, 14-16 és 17-19 éves korosztályokra.

- Milyen a létszámotok, elég mélynek tartod-e a keretet az idei szezonra?
Sz.M.: - A létszámunk 35 fő körüli, akik rendszeresen járnak edzésre, így nem lehet rájuk panasz. Bizonyos posztokra el tudnék képzelni több játékost is, de elegen leszünk, az biztos.


- Hogyan próbáljátok megszólítani a miskolci fiatalságot, változott-e ennek módja az elmúlt évek során?
Sz.M.: - Folyamatos toborzásunk van, nem utasítunk el senkit, főleg a fiatalokat nem, mert nekik még sok idejük van, hogy kihozzák magukból a maximumot, megtalálják a posztjukat a pályán. A toborzásunk sokrétű, iskolákból is, és a helyi média segítségével is hatékonyan működik.

- Mik a tapasztalataid, ismerik-e a fiatalok az amerikai futballt, mennyire könnyű őket lecsábítani az edzésekre, és milyen mértékű a lemorzsolódás?
Sz.M.: - A tavalyi és az idei felméréseink azt mutatják, hogy ugrásszerűen nő a fiatalok körében a játék ismertsége, amit igyekszünk kihasználni. Egy-egy tréningre sokan eljönnek érdeklődőként, ám elég nagy százalékuk hamar lemorzsolódik. Szerintem a megtartásban sokat számít az edzők személyisége, és hogy hogyan tanítják a srácokat, mennyire kedveltetik meg velük a sportot.

- Hogyan tudjátok segíteni a juniorok felszereléshez jutását, létezik-e nálatok felszerelés-program?
Sz.M.: - Egyesületünk rendelkezik elégséges felszereléssel ahhoz, hogy egy komplett csapatot ellássunk vele, amit mi térítésmentesen adunk a játékosoknak használatra, amíg az egyesületünk színeiben játszanak. Szerintem ez az egyik legfontosabb a mi térségünkben, hogy a lehető legkisebbre redukáljuk a játékosok költségeit, mivel sokan nagyon nehéz anyagi körülmények közül jönnek le edzésre.


- Milyen körülmények között tartjátok a tréningeket, hol játsszátok a mérkőzéseket?
Sz.M.: - Az edzéseinket ugyanott tartjuk, ahol a juniormeccseinket is játszani fogjuk, a miskolci rendészeti szakközépiskolában, a Szentpéteri kapuban, ahol kulturált környezetben tudunk edzeni, európai színvonalú öltözőt és zuhanyzót biztosítunk a játékosaink részére.

- Sokan tudják, hogy egészen mélyről kapaszkodtatok vissza a haza fociéletbe, mivel nemrég szinte az egész felnőttcsapat elhagyta a Steelers gárdáját. Mik voltak ennek az okai, milyen tapasztalatokat szűrtél le a jövőre nézve ezzel kapcsolatban, illetve hogyan sikerült teljesen újjáépíteni a csapatot a "semmiből"?
Sz.M.: - Egy éve sokként érte a klubvezetést, hogy miután a magyar átlagkeresethez mérten túlságosan magas fizetését képtelen volt tovább folyósítani az amerikai edzőnek az egyesület, erre válaszul szinte az összes felnőtt játékos is távozott vele együtt, mivel olyan erős kötődés alakult ki a volt edzőnk és közöttük - akik azóta már egy másik csapattól is ugyanúgy távoztak... Az egyesület vezetése levonta a megfelelő konzekvenciákat, és ezek után például csak az egyesület iránt maximálisan elkötelezett edzőket kérünk fel, hogy segítsék a csapatot. A csapat újjáépítése – így utólag – könnyebbnek bizonyult, mint gondoltuk, nagyon sok fiatalt sikerült tavaly toborozni, akikkel élvezet a munka.

- Mi a célkitűzésetek az idei Junior Kupában, illetve a jövő évi bajnokságok melyikében tervezitek az indulást?
Sz.M.: - Mindig a soron következő mérkőzésre készülünk és mindig csak azt szeretnénk megnyerni. A maximális terveinkben legalább két győzelem szerepel idénre, de már egyel is meg lennénk elégedve. Jövőre mindenképp az elsőosztályban, a felnőtt Divízió I-ben szeretnénk indulni, több régi játékossal és egy-két szlovák idegenlégióssal megerősítve a keretet.

- Mit gondolsz a magyar utánpótlás helyzetéről, mik a legfőbb nehézségek és mik lehetnek a megoldások ezekre?
Sz.M.: - Rendkívül nehéz az utánpótlás helyzete ma nálunk, mert kevés az edző, akik velük foglalkozna, toborozni ugyan könnyű, de megtartani őket annál nehezebb. A jövőben csak olyan egyesületek fognak "túlélni", amelyeknél a játékosok látják a perspektívát a fejlődésre és a rendszeres játéklehetőségre. Személyes véleményem szerint változtatni kellene a szemléleten, a mostani túlságosan játékos-központú szemléletet fel kell hogy váltsa a tulajdonosi szemlélet az egyesületi vezetők és edzők részéről. Amíg ez nem lesz meg, nem lehet előrelépés.